Az UNEP United Nations Environment Program, a Google blogrollja, mint keret:
Kiment egy online felhívás az UNEP-től, hogy a kijelölt napon minden blogger, aki a programhoz csatlakozik, adott napon környezetvédelmi témában postoljon a saját blogján.
Az eredmény:
A projekt költségvetése minimális, az eredmény maximális: 20.603 résztvevő blogger, 23.327 Blog Post (Google Blog Search), 14.631.038 RSS olvasó. Nagy sajtóvisszhang (köztük Morning Herald, BBC; Reuters). Nem csak online.
Szerintem mind használhatóak vagyunk. Anélkül, hogy KIHASZNÁLNA minket bárki. Az online kommunikáció olyan irányt vett, nagyrészt a Google-nek köszönhetően, amit a vad kapitalista önzőzésben nevelkedett piaci szereplő még az agyát csúcsra járatva sem bír befogadni. Pedig előbb utóbb kénytelen lesz. A rövid távú profithalmozás, a hülyének nézés napjai meg vannak számlálva. Vége a „megtartom magamnak, nehogy más elvigye az ötletemet” mentalitásnak. Marad a „csinálás”. Adni, adni, adni. Elég jót, valós dolgot, újat adni a többieknek, akik majd eldöntik szeretik-e, amit ajánlunk. És ha szeretik, segítik, támogatják az ügyünket/termékünket, használják a szolgáltatásunkat. A keretek adottak. Csak dolgozni kell. A többi meg jön magától.
« vissza a főoldalra | kategória: online revolution, Civilkedünk | nincs hozzászólás »
Ne Legyünk Prosztók!
| 2007. augusztus 21. | Hídvégi András |
Szeretem Londont.
(Ami azt illeti, jobban, mint Budapestet. Nem Budapest helyett, de jobban… Olyan ez, mintha valaki Liptovsky Mikuláson születik, aztán felköltözik Pozsonyba, mert Pozsonyt jobban szereti. Mert amíg Liptovsky Mikuláson él, Liptovsky Mikulás valahogy nem hagyja magát szeretni. Hiába szereti azonban jobban Pozsonyt, Liptovsky Mikulás helyét mégsem fogja átvenni a szívében. Hogyan is vehetné…!)
A fenti képen látható két afro-európai lány Brixtonba valósi. Brixton Dél-Londonban található. Az afrikai és a karibi bevándorlók által lakott városrész. Olyasmi, mint a Cartier Latin Párizsban. Csak népesebb. (Ezt úgy állítom, hogy nem jártam a Cartier Latinben.)
A két figyelemreméltó ifjú hölgyet a tévében láttam. Arról kérdezték őket, hogy egy olyan sokszínű és vegyes városrészben, amilyen Brixton, milyen illemszabályokat kell betartani ahhoz, hogy az emberek békében élhessenek együtt egymás mellett. Ők azt válaszolták, hogy egyetlen ilyen illemszabály van:
Ne Légy Prosztó!
Ahogy büszkén otthonukról meséltek, három olyan értéket fedeztem fel, ami a Ne Légy Prosztó! szabályt összetartja.
Tartás. Tolerancia. Udvariasság.
Vagyis legelsősorban:
Fogadjuk El Önmagunkat!
Fogadjuk El Önmagunkat Olyannak, Amilyenek Vagyunk!
Felejtsük el végre a kukink méretét! Felesleges nyugtalankodni miatta.
Attól ugyanis nem nő meg.
Sőt.
Ahogy attól sem, hogy kihúzatjuk egyesben.
Attól csak lelepleződünk.
Ahogy az asztalra hanyagul kidobott Audi-slusszkulcs vagy a Rolex sem segít.
Sőt.
Az a kuki már csak akkora amekkorának a Jóisten megteremtette.
Se nem kisebb. Se nem nagyobb.
Különben sem a mennyiség számít.
Csakis a minőség.
Ahogy a diplomától sem leszünk okosabbak.
Vagy a híres ismerősöktől híresebbek.
Másodsorban:
Fogadjuk El A Többieket!
Fogadjuk El A Többieket Olyannak, Amilyenek!
Sokan vagyunk Brixtonban. Sokfélék.
Felesleges nyugtalankodnunk amiatt, hogy nem vagyunk egyformák.
Felesleges nyugtalankodnunk a többiek miatt.
Ők mások.
Másképpen élnek.
Azzal azonban, hogy ők másképpen élnek, nem azt állítják, hogy ahogyan mi élünk, az rossz lenne.
Az ő életformájuk nem támadás a mi életformánk ellen.
Nem kell félni.
Tényleg.
Nincs szükség avatkozásra.
Ne legyünk házmesterek.
Harmadsorban:
Viselkedjünk!
A két brixtoni lány itt egészen biztosan nem Fejér István klasszikusának, a Tudni Illik, Hogy Mi Illiknek az elolvasására és betartására gondolt.
Inkább Hillél Rabbi járhatott a fejükben, akit amikor megkérdeztek arról, hogy mi a zsidó vallás lényege, így válaszolt:
- Ne tegyél olyat mással, amit ha Veled tennének, Te sem örülnél. Ennyi. Ez a törvény. A többi csak duma. Vagy ennek a magyarázata.
Previous 
Next 
Categories
Tag Cloud
Blog RSS
Comments RSS
Last 50 Posts
Back
Void 
Life 
Earth 
Wind 
Water 
Fire